Klímaváltozás hatása a társadalomra Magyarországon

Egy település lehetőségeit a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodásban főleg a társadalmi és gazdasági ereje határozza meg, de sok múlhat a városvezetés felkészültségén, kreativitásán is. A rugalmasság és megújulóképesség alapvető szükséglet egy folyamatosan változó feltételrendszerben, még a legerősebb, legfejlettebb térségekben, városokban is.

Az ilyen térségekben jellemző elvándorlás miatt szakmai háttér, emberi erőforrás sem
feltétlenül marad ennek megoldására. A gazdasági elmaradottság együtt jár a hátrányos

helyzetű lakosság, a szegények, a bevándorlók nagy számával is. Ezeknek a csoportok-
nak megsegítésére lényegesen kevesebb lehetőség jut akkor, ha a város maga is hátrányos
helyzetű.

A térkép nemcsak a vélhetően leginkább alkalmazkodóképes térségeket jelöli ki, hanem
azokat is, ahol összefüggően, nagy területen gyenge a gazdaság. A hátrányos helyzetű
térségekben az egyes városok arra sem számíthatnak, hogy tágabb földrajzi környezetük
kedvezőbb folyamatai segíthetnek az alkalmazkodás feladatainak megoldásában.

Problémák Magyarországon

Screenshot 2021-11-09 at 17-22-01 1404_kravinszkaja_gabriella pdf.png

Balaton

A közelmúlt visszaemlékezései és fénykép illusztrációi (2. ábra) a 2003. évi balatoni eseményekről, a partközeli homokpadokról, a kialakult szigetekről, az ott megtartott önkormányzati ülésekről, a megfeneklett csónakokról és hajókról, az ellehetetlenült kikötőkről, az átépített kompfelhajtókról, főleg a déli parton a több száz méterre visszahúzódott víztükörről, a strandok algásodásáról, a korábbi tómederben homokozó gyerekekről, a nád kiterjedésének növekedéséről, és az idegenforgalom visszaeséséről szóltak

Árvizek

Az éghajlatváltozás által előidézett váratlan, komoly mennyiségű eső, illetve a meglepe-
tésszerűen érkező és olvadó hó nagy árhullámokat indíthat el. Az árvíz elleni védekezés során nem csak a megfogható,
valós fizikai tevékenység hangsúlyos, hanem a hazánk és a környező országok viszonya egyaránt meghatározó. Sajná-
latos módon a Kárpát-medencében élő népek évszázadok óta – elsősorban a nemzetiségi kérdés miatt – képtelenek az
összefogásra, amely nagymértékben hátráltatja a hatékony fellépést.

Viharciklonok hatása

Alig hét évvel az országos pánikot keltő szélsőségesen alacsony átlagvízállás után kiöntött a
Balaton.már az egész ország küzdött az ár- és belvíz ellen, az északkeleti megyékben már
kitelepítések folytak (több mint 5000 embernek kellett elhagynia otthonát), a Sajó-Hernád és
Zagyva-Tarna rendszeren komoly védekezési erőforrásokat vontak be, közel 21.000 ember
mozgósításával, mikor elindult a Dunán is egy árhullám.

Felhasznált szakirodalom:

PÉTI, KOHÁN ZOLTÁN–RIDEG ADRIENN–DR, MÁRTON–DOBOZI ESZTER, and GYÖRE ÁGNES. "A klímaváltozás városi és területi sajátosságai–európai körkép."

Szabolcs, Nagy, Márkus Ferenc, and Ángyán József. "AZ EU-CSATLAKOZÁS VÁRHATÓ HATÁSAI A KÖRNYEZETILEG ÉRZÉKENY TERÜLETEKRE ÉS AZ EXTENZÍV GAZDÁLKODÁSI MÓDOK MEGŐRZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEIRE."

Judit, L. I. N. D. M. A. Y. E. R. "A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÁRPÁT-MEDENCÉRE."

Uzzoli, Annamária. "Klímamodellek a társadalmi alkalmazkodásban–A sérülékenységvizsgálatok hazai eredményei és tapasztalatai." (2015): 109-126.

Közben az akkori vízügyi minisztérium (KvVM) felkérte Somlyódy László professzort és az általa vezetett akadémiai munkacsoportot a balatoni vízpótlás szükségességének, vagy elvetésének tudományos vizsgálatára. Párhuzamosan pedig folytak a vízpótlás környezeti és társadalmi hatásvizsgálatai.